A Sátoraljaújhelyi Gyülekezet krónikája

„AZ Úr tanácsa megáll mindörökké, szívének gondolatai nemzedékről nemzedékre.
Boldog nép az, amelynek Istene az Úr, az a nép, amelyet örökségül választott magának.
Legyen Uram a te kegyelmed rajtunk, amiképpen bíztunk tebenned”
Zsot 33:11-12, 22.

A Hetednapi Adventista Egyház Zemplén Hegyközi Missziója 1948-ban megterhelt nehéz, küzdelmes válságokkal teli gazdasági és politikai időben kezdődött. Itt Sátoraljaújhelyen trianoni békeszerződés által kettévágott megyeszékhelyen is nagy volt a szegénység, a létbizonytalanság. A II. világháború utáni zavaros gazdasági, félelmet keltő, nagy vihart kavaró politikai idő nem kedvezett egy új biblikus közösség megalakulásának. Mégis voltak, hittel és reménnyel felvértezett Istentől különös missziói lelkülettel megáldott emberek, akik boldogan végezték küldetésüket.

Mielőtt a gyülekezet megalakulásáról megemlékeznénk, tekintsünk egy kicsit ki a világ és szűkebb hazánk felé, (a teljesség és a sorrend igénye nélkül) mi minden történt 1948-ban.

• 1948. legjelentősebb eseménye a kétpólusú világ kialakulása. A két nagyhatalom törekszik egy saját “blokk” kialakítására. Nyugaton a Marshall-terv és a Truman-doktrína hatására megnő az Egyesült Államok befolyása. Ezek az államok egymással bilaterális, azaz kétoldali gazdasági és politikai szerződéseket kötnek. A Szovjetunió, pedig elsősorban távol-keleti, kelet-közép-európai és balkáni területekben érdekelt.
• 1948-ban megszületik az öthatalmi egyezmény a Benelux- államok, Franciaország és Nagy-Britannia között. Ez év áprilisán a nyugat-európai országok megalakítják az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezetét, aminek célja a Marshall-terv keretében fölvett segélyek elosztása, valamint a kölcsönök visszafizetésének és a vámrendszer szabályozása.
• 1948-ban 437 000 hadifoglyot szállítottak hazájukba a szovjet lágerekből. A hadifoglyok összlétszáma a háború befejezése után itt 2 688 275 fő volt, köztük 541 530 fő magyar. A fogságban elpusztult magyar hadifoglyok számára vonatkozóan 51–55 000 főt említenek az iratok.
• 1948. London; „Béke a romok között” … megrendezik az olimpiát. Emberek milliói pusztultak el a hadszíntereken, vagy a különböző fogolytáborokban – közöttük legendás sportolók, olimpiai bajnokok. Mégis, három évvel a háború után London, ha visszafogottan is, de ünnepelt.
• 1948-ban összeütközés volt Izrael és Palesztina között. Még ebben az évben létrejön a zsidó állam elismertetése.
• 1948-ban Sztálin és Tito, valamint országaik között megtörtént a szakítás.
• 1948 végén a Svéd Légierő egy több feladatú repülőgép tervezését irányozta elő, amelynek fő feladata a földi csapásmérés, a felderítés és az éjszakai támadás. Ezzel utat nyitott a repülőgépek elektronikai korszakába.
• 1948 első felében a koalíciós partnerek közös megegyezését tükröző 12 200/1947. rendelet alapján folytatódott a magyarországi németek kitelepítésének előkészítése. A kitelepítési lehetőségek lezárulásáig 1948. június 15-ig mintegy 35000 magyarországi német nemzetiségű személyt szállítottak Németországnak a Szovjetunió által megszállt területeire. A kitelepítettektől 22 600 kat. hold föld és 2600 ház került az állam tulajdonába.
• 1948-ban egyesült a Szociáldemokrata Párt és a Magyar Kommunista Párt.
• 1948-ban elkezdődött kultúrpolitikai intézkedés és államosítási terv keretén belül. 5000 iskolát, számtalan intézményt, üzemeket államosítottak. Megtörtént a külföldi (nyugati) tőke kiszorítása is; koncepciós perek, kémperek révén likvidálták a Magyarországon működő utolsó külföldi tulajdonban lévő vállalatokat is. Az év végére az ipar, a kereskedelem, a bányászat és a közlekedés csaknem teljes mértékben állami irányítás alá került, és átszervezték a magyarországi sajtót.
• 1948-ban koholt perben elítélt Mindszenty József hercegprímást.
• 1948-ban, a Rákosi–korszak koncepciós perek sorozatát indítják meg az államhatalom megvédése érdekében. A népbíróságok felállításával és a bírói függetlenség felszámolásával a kommunista hatalom képessé vált arra, hogy az igazságszolgáltatás eszközeivel számoljon le vélt vagy valós politikai és társadalmi ellenségeivel. A pereket két fő típusba szoktuk osztani, voltak:
  – ún. nagy perek, gazdasági perek, vagy kirakatperek
  – ún. tömegperek, amelyeket a kisemberek ellen foganatosítottak.

A kirakatperekkel a hatalom célja a társadalom lefejezése volt. Ezek a nagy nyilvánosságon keresztül alkalmasak voltak a magas pozíciót betöltő vezetők látványos megsemmisítésére illetve a közvélemény szemében való lejáratásra.

A gazdasági perek kiváltó okát az MDP vezetői a két párt egyesülésekor a következőkben fogalmazták meg: „Minél inkább vesztik el a nagybirtokosok és nagytőkések gazdasági erőforrásaikat, társadalmi és politikai hátvédjüket, annál inkább nyúlnak a szabotázs, kémkedés, a földalatti összeesküvés, a demokrácia elleni fegyveres fellépés eszközeihez.

Érthető, hogy ilyen politikai légkörben, egy Amerikában 1844 táján kibontakozó William Miller baptista prédikátor Biblia magyarázataira épülő advent mozgalom elterjesztése nem volt kívánatos. Igaz, hogy Magyarországi művünk első szervezeti keretét már 1900-ban nyomon lehet követni, amikor a Keletnémet Unió kebelén belül „Magyar misszióterület” néven. A következő jelentős fordulat művünk szervezeti fejlődésében: 1910. november 23-27. Ez a Békéscsabán tartott konferencia. Nevezetesen itt történt a „Magyar Misszióterület” kettéválasztása. Az erdélyi részt „Transsylvaniai Egyesület” néven külön területté szervezték. A magyarországi rész „Magyar Misszióterület” néven Huenergardt tesvér vezetésével külön szervezet lett. A háborút követő békekötés következtében kialakult új politikai helyzet művünkben is újjárendezéseket vont maga után. A Duna-unió az új országhatárok szerint feldarabolódott. Magyarország összezsugorodott határai között egy új szervezet létesült: „Hetednapi Adventisták Misszió Egyesülete” név alatt. 1948-ig egyházunkat a felemelkedés és a megpróbáltatások sorozata követte. 1939-1942-ig egyházunk hitéleti működését betiltó kormányrendelkezések sora jelenik meg. 1944-ben hazánk hadszíntérré változott. A Tiszántúli Egyházterületen 1944 őszén – a front előretolódása után – megkezdődött a népevangelizációs munka. 1947-ben elhangzik az első adventista istentisztelet. 1948 áprilisában már három területi, júniusban pedig országos választó konferenciát tartunk.

Az advent nép már a kezdet kezdetén felismerte a könyvek óriási lélekformáló és jellemnevelő hatását. A Szentírás mellett a nemzeti nyelvekre lefordított saját irodalmával végezte az utolsó idők áldott misszióját. Az iratmisszió segítségével soha be nem járt területek lakóihoz jutott el a megváltás örömüzenete. 1948 elején ilyen fáradhatatlan úttörő missziómunkások név szerint Pintye Endre és kedves felesége, valamint három buzgó könyvevangélista: Fenyvesi Mátyás, Mészáros László, és Nagy Sándor segítségével jutott el az adventi üzenet a Hegyközbe és ide Sátoraljaújhelyre. Éjszakába nyúló házi bibliaórákat tartottak az érdeklődőknek, s aztán kerékpárral vágtak neki a kivilágítatlan hegyi utaknak, hogy közelben lévő hittestvéreiknél megszálljanak. Ilyen otthon volt a Pálházán lakó Juhász Andrásné otthona, aki még 48 előtt szövetségre lépett az Úrral. Ő az adventváró közösség mellett szorgalmasan látogatta a Református egyház bibliaóráit is. Az itt folytatott beszélgetések kapcsán hallott a kis közösség először olyan igazságokról amelyet az idő és a hagyomány elfedett. A Kiss család, fogékony volt ezekre az új bibliai igazságokra és Kiss Sándorné még 1948-ban megkeresztelkedett többed magával a Miskolci fürdőben. Lánya, Irénke 1949-ben, férje pedig 1950-ben kötött szövetséget Istennel. A fiatal könyvevangélisták náluk szálltak meg. Nyáron a szénapadláson, télen az egyetlen fűthető szobában az asztalra vetett ágyon. Munkakedvük a szegénység, és a terület fizikai nehézségei, és néhány rosszindulatú ember feljelentése miatt börtönben eltöltött napok ellenére is töretlen maradt. A Pintye házaspárt is feljelentették a hatóságnál, de amikor látták, hogy az őket felkereső rendőrökkel hosszasan és békésen beszélgetnek a Bibliát lapozgatva, megszűntek a további zaklatások. Áldásos munkájuk során gyarapodott az adventi közösség, és az érdeklődők száma. Eleinte a régi rendőrséggel szembeni kis utcában Kovács testvérnő házánál jöttek össze. Ez időben csatlakozott a közösséghez Juhász Andrásné családja, Báder Albert és húga Jolán. Még 1948 decemberében költözött Sátoraljaújhelyre Szabó Ödön prédikátor és felesége. Az ő itt eltöltött ideje közben szerveződött gyülekezetté az újhelyi csoport, mivel szaporította az Úr a gyülekezetet megtérőkkel. Név szerint: Kotella Gyuláné, a Révész család, Kiss Ernő, Béres bácsi, Ladicsné, Kállainé és családja, Csomné Mancika, Varkonda Etuka, Simon Sándor, Tóth Ernőné, Kucsera házaspár, Kis Sándor és neje, és a Fekete házaspár. Később a Váradi házaspár.

Szabó Ödönt 1956-ban Pintér Vencel lelkipásztor és családja követte a szolgálatban. Szolgálatuk első évében került a gyülekezeti helység ide a Kossuth út 12 sz. alá. Egy nyugdíjas fogorvost gondoztak érte a testvérek. Ez a ház adott otthont lelkész számára hosszú éveken keresztül. Pintér testvérek idejében a gyülekezet taglétszáma tovább gyarapodott. Pintérné, Marika néni legjobb tudása szerint már 37-re.

1964-ben Sánta Gábor lett a gyülekezet lelkésze. 1972-ben történt nyugdíjazása után is itt maradt és Ő lett a közösség „Pátriarkája”, a gyülekezet atyja. Élete és szolgálata nagy nyereség volt a közösség számára, az idén bekövetkezett halála viszont érzékelhető veszteség. 1972-től másfél évig Molnár András vitte a szolgálatot tovább. Ő Göncről látta el a gyülekezeti teendőket. 1973-tól 85-ig az, azóta lelkészi állományba felvett könyvevangélista Nagy Sándor testvér látta el a szerencsi és újhelyi körzetet. 1985-től 91-ig Pócsi László. 87-től ismét lendületet kapott a könyvmisszió. Ezzel sok kapcsolatot építettünk ki, a gyülekezet odaszentelt imádkozó szívvel kísérte ezt a szolgálatot, és több fiatal család keresztelkedett meg ebben az időben. 91-től Podina István, majd Restás László vette át a szolgálatot. Majd újra Pócsi László és felesége látták el a gyülekezet gondozását és a misszió munkát. Ez utóbbi három évben Juhász Istvánné testvérnő férjének megöröklött lakásában jöttünk össze szombatonkénti istentiszteletre és hét közben imaórákra. 2005 januárjától elkezdtük az ATF patronálásával a Bibliai Szabadegyetemet, amit az Európa Házban rendeztünk meg hétről hétre, nagy érdeklődés mellet. A Bibliai Szabadegyetem, Biblia Klub formában tovább fenntartja a kialakult közösséget előreláthatóan még hosszú ideig. Eközben a gyülekezeti épület egy kicsike felújítástól eltekintve fokozatosan elöregedett, az aljától a tetejéig kikezdte az idő vas foga. Négy éve komolyabban foglalkoztunk a felújításával, mert attól féltünk, hogy az épület teteje beszakad. Három éve pályázatok elnyerésének reményében hozzákezdtünk a födémcseréhez. Az építkezés kapcsán kiderült, hogy habár a födém gyenge volt már, mégis ez tartotta össze a falat. A statikus szakemberek véleménye ellenére a falak leomlottak. Pénzügyi forrásaink kiapadtak, aztán újra és újra lehetőségünk lett továbblépni az Állami, a Divíziós, Uniós, és Területi pályázatok és támogatás által, ami isteni csoda módjára mindig akkor érkezett meg, amikor éppen a legnagyobb szükség volt rá. Őszinte szívvel köszönjük a támogatók nagylelkű adományait és az építkezésben résztvevő szakemberek munkáját.

A felújított közösségi házunkban szeretnénk Isten dicsőségére a városért és lakóiért hatékonyabban dolgozni. Tervbe vettük egy életmód változtatás, új életvezetés program beindítását, valamint a fiatalok hasznos, kreatív, közösségi és jellemfejlesztési projektjén dolgozunk. Az idén a Szabadegyetem bónusz előadásaként október végén és november hónapban egy nagyon jó képességű előadó, Anthony Kent látogat el városunkba.

Ez úton szeretnénk megköszönni Istennek, hogy mind ez idáig vezetett, és megtartott minket, érezhettük áldásait a testvéri közösség támogatásában, lelkészeink szolgálatában. Köszönjük, hogy ő volt velünk örömeinkben és bánatunkban Köszönjük, hogy állhatatos küzdelemre, kitartásra nevelt, megtanított bízni és dolgozni az emberekért és Krisztusért.